Isten hozott a TACIT-on, a TacitProject.hu blogján!

2 kérdés, ami rögtön felmerülhet, hogy ki vagyok én, és ezt a tacit dolgot eszik-e vagy isszák?

A tacit tudások a "rejtett tudások", amiket nem lehet szóban átadni: például nem tudod szóban elmagyarázni valakinek, hogy hogyan lehet motivált, pár jó szót lehet szólni, de akkor is az illetőnek kell megoldani a feladat nagy részét. Az explicit tudások azok, amiket szóban át lehet adni, például a középsulis történelmet-elmondják, és igazából ha odafigyelsz, akkor csak vissza kell mondanod.

Így a 21. században egy elég komoly problémával szembesülünk: a tacit tudások felelősségvállalást igényelnek, és az emberek egyre inkább "varázspirulákat" keresnek, legyen szó fitnessz-ről, meggazdagodásról, kommunikációról stb... ahelyett, hogy megértenék a körülöttük lévő világot.

A TACIT-ot azért csinálom, hogy megmutassam, hogy sokkal több van az életben, mint a felszínen élő emberek látnak, és ennek az eléréséhez a tacit tudások jelentik a kulcsot.

Engem Görög Ádámnak hívnak: nagyon fiatalon egy családi tragédia miatt kezdtem el azon gondolkozni, hogy hogyan lehet kihozni a legtöbbet az életből, kerüljön az bármennyi időbe, energiába vagy pénzbe.

22 évesen felépítettem egy havi 1 milliós profitot hozó vállalkozást az érzelmi intelligencia fejlesztésére, és szereztem egy business coach képesítést, mindezt a "szükséges rossz" egyetem mellett.

(Ebben a vállalkozásban férfiaknak segítettem fejleszteni az önbecsülésüket, és érzelmi intelligenciájukat, hogy túllépjenek a szociális gátlásaikon, és jobb eredményeket érjenek el a nőknél. Az "ismerkedés iparág"-hoz rendszeresen társul egy lenézés a manipulatív trükközés miatt, de én mindig büszke voltam rá, hogy nem kínáltam egyszerű megoldásokat, hanem azokat a készségeket segítettem fejleszteni, amik spontán módon működnek a hétköznapokban is.)

De egy idő után ennél többet akartam: megtapasztaltam, hogy egyrészt rengetegen csak akkor hajlandóak fejleszteni magukat, csak akkor jönnek el hozzám, ha már baj van, miközben évekkel korábban kellett volna. És megtapasztaltam azt is, hogy van egy többnyire fiatalokból álló réteg, akik hihetetlenül éhezik a tudást, óriási potenciál van bennük, és rengeteg más területről is szívesen hallanának tőlem.

Most minden hónapban állítok magam elé egy kihívást, és nem tudom, hogy hogyan tudtam enélkül élni eddig (pedig ahogy fent írtam, eddig sem haladtam lassan):

-Elolvastam 30 könyvet 30 nap alatt

-Részletekbe menő kutatást végeztem arról, hogy hogyan működik az agyunk a tanulás alatt, és hogyan tudjuk fejleszteni a memóriának-ennek az eredményeképpen megtanultam egyszerre megjegyezni 2 pakli összekevert kártya sorrendjét, és 80-90 számjegyű számokat tudok megjegyezni 10-15 perc alatt.

-Ezt a tudást jelenleg abban egyesítem, hogy megtanuljak zongorázni és norvégul (ezek mellett pedig továbbra is üzemeltetek 2 vállalkozást)

Szerencsére mostanra kialakult egy törzsközönségem, ezért megtehetem, hogy egész nap önmagamat képzem, és tréningeket készítek, mert hiszek abban, amit az idézet tart:

A Tacit Project-en azokról a készségekről készítek rövid összefoglalókat, amelyek a legértékesebbek a 21. században, a "soft skillek". 

A soft skillek az önmotiváció, az empatikus képességek, a jó menedzser ismertetőjelei. Ezek mind-mind egyre növekvő értékkel rendelkeznek, mert egy vállalkozó számára lehetővé teszik a csúcsteljesítményt (egy felmérés szerint a "high-performer"-ek önbevallás alapján legfontosabbnak tartott tulajdonságainak 85%-a az érzelmi intelligenciához kapcsolódik), egy munkavállalónak pedig hihetetlenül megdobja az értékét a munkaerőpiacon (keress rá a "soft skills human resources" kifejezésre Google-n és meglátod:)).

Mi a cél mindezzel?

Mondok valamit, ami sokaknak nem fog tetszeni: a közösségi média oldalak előtérbe hozták azt a felszínességre törekvő, korcs értékrendet, ami egy nagyon rossz irányba terelik a társadalmat.

Mindeközben a generációnk legnagyobb elméi közül sokan azon dolgoznak a Facebook-nál és hasonló cégeknél, hogy még addiktívabbá tegyék az olyan oldalakat, amiknek a használata egy alternatív, könnyebb valóságot jelent az embereknek.

Ha valaki elmélyülten, éveken keresztül dolgozik, akkor sokszor nem látszanak az eredmények évekig. Ahogy mondtam, mostanra a második sikeres vállalkozásomat csinálom, de előtte volt 4 év, amíg nem látszott semmi mindebből, nekem is beszóltak, próbáltak megalázni, lebeszélni az erőfeszítéseimről.

Az eredmények birtokában pedig most már mondhatom azt, hogy igazam volt, és az elmélyült élet több a felszínen éltnél. De ha valaki csak most vágna bele, akkor könnyen lehet, hogy a társadalom visszahúzná a közönségességbe, a látszat fenntartásába.

Ha havonta 1%-ot haladsz, akkor nem létezik, hogy bármilyen baj érjen az életed folyamán. Sőt, ha 0,5% haladsz, akkor sem. A gond az, hogy a legtöbb ember semmit nem halad, mert a munkabérét feléli, a szabadidejét pedig haszontalan csacskaságokra tölti el.

Nem azt mondom, hogy gépként optimalizálni kell az életünket: de nem éri meg órákig a YouTube-on vicces videókat nézni, ha közben annak az ára az, hogy az álmaid soha nem valósulnak meg.