TACIT blog

TACIT blog

5 eszköz, ami okosabbá tesz

2015. november 02. - Görög Ádám

 

Ahogy sokan tudják, az IQ fiatal korban beáll egy szintre, és onnantól kezdve nagyon kis mértékben változik. 

Howard Gardner szerint viszont ostobaság egyedül az IQ-t mérni (ami a logikai-matematikai intelligenciát tudja jelezni csak), hiszen az nem számol sok olyan tényezővel, ami zseniális teljesítményeket tett lehetővé. Ezért ő 9 fajta intelligenciát különböztet meg, és bár az IQ valóban stabil, a többi többé-kevésbé fejleszthető.

Elmetréning app-ek

Az okostelefonok térnyerésével egyre több mobilapp jelent meg, amelyek az agy fejlesztését célozzák-ezek közül is kiemelkedően sikeres lett a Lumosity, ami különböző logikai játékokkal fejleszti a koncentrációra való képességet. 70 millió felhasználó nem tévedhet (vagy mégis?), és rendkívül örömteli, hogy ennyi embert érdekel az agy fejlesztése.

Ezen kívül egy másik érdekes (és sokkal ígéretesebb) megoldás lehet az ú.n. "dual N-back training", amit viszont szeretnék mélyebben kipróbálni, mielőtt bővebben írok róla.

Egy dolgot mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy a logikai-matematikai intelligencia (aminek az IQ a mérőszáma) rendkívül nehezen fejleszthető, és a fenti megoldásokat sok támadás is éri emiatt-egyáltalán nem biztos, hogy valóban alkalmasak az IQ fejlesztésére. 

Ellenben viszont a mai világ sok szempontból olyan szinten nem jelent kihívást, hogy az agynak csökken a koncentrációs képessége, ezért nincs is szükség fejlődésre, csak egy "átmozgatásra", hogy jobban pörögjenek a mentális képességeid.splash31.jpg

Ehhez a leghasznosabb app, amit találtam az Elevate, amiben többfajta feladat teszi különböző módokon próbára az agyat. Én személy szerint nagyon nehezen szoktam ébredni, ezért arra használom, hogy reggelente játszok vele egy kicsit beindítani az agyam, mielőtt nekiállnék olvasni. Nem csak nagyon szép grafikonokat rajzol, de tényleg érdekesek a feladatok (ellentétben a többi hasonló app-el, ami csak szép grafikonokat rajzol, a feladat meg kimerül annyiban, hogy rakd növekvő sorrendbe a számokat).

Ahogy mondtam: erősen valószínűtlen, hogy a fenti app-ek VALÓBAN növelnék bárkinek az IQ-ját. De tornáztatni az agyat egy hasznos szokás, milliószor jobb, mint ingázás közben növelgetni a virtuális farmot (ha tömegközlekedéssel közlekedsz-vezetés közben egyik sem javasolt...)

Meditáció

Ahogy egyre több problémát vet fel a modern élet, egyre nagyobb teret nyer a meditáció több évezredes szokása.

A Fear of missing out (FoMO) az a jelentség, amikor valaki attól tart, hogy valahol valami fontos történik, ő pedig kimarad belőle. Az agy imádja az újdonságot (az ugyanis dopamintermelést vált ki), viszont egyben mindezzel túlterheljük az idegrendszerünket (pontosabban a szimpatikus idegrendszert, ami az "üss-vagy-fuss" reakciót szabályozza).

Igen, az a rengeteg ember, aki a villamoson a telefonjára bámul, ahelyett hogy a körülötte lévő világgal foglalkozna, azért teszi, mert stresszt érez, csakhogy pontosan úgy vezeti le, ami még több függőséget okoz.

Erre megoldás a meditáció, ami aktiválja a paraszimpatikus idegrendszer "pihenés és emésztés" reakcióját, csökkenti az agyhullámok frekvenciáját.

brain_waves_large.jpg

A modern világban túl sok időt töltünk béta-állapotban, túl sok stresszt jelent. A meditáció célja növelni az időt két gondolat között (tehát nyújtani az agyhullámokat lényegében), ami sokkal intuitívabbá teszi a gondolkodásunkat, sokkal alkalmasabb feldolgozni a korábban elsajátítottakat.

Az alfa állapot alja, théta állapot teteje jó cél ehhez kezdetben-itt sokkal inkább "jelen" tudunk lenni, és ilyenkor lehetőség nyílik a komplexebb problémák megoldására (nem véletlen a fürdőszobában jutnak eszébe az embernek sokszor a megoldások: ott nem erőltetjük a gondolkodást).

A meditáció számomra olyan, mint egy kondis edzés után a nyújtás: önmagában nem épül be új infó, de ami van az jobban használható a későbbiekben, hasznosabbá teszi az "edzést" lényegében.

 

 

A kezdéshez tudom javasolni a Headspace nevű app-et, ami irányított meditációval tanítja be fokozatosan a szükséges szokásokat. Amióta használom, észrevettem, hogy amikor nem figyelek oda nagyon sekélyesen, zihálva lélegzek időnként (és miután utánanéztem, tudom hogy ez mindenkinél így van). Tisztábban tudok gondolkozni egy meditáció után, rendszeresen beiktatom tanulási/írási sprintek előtt és után.

headspace-app-images.jpg

Fizikai kondi/étkezés

Ez az, ami valószínűleg senkinek nem újdonság, az "uncsi pont", de biztos vagyok benne, hogy találsz néhány újdonságot a leírtakban.

A fizikai edzés egészségre gyakorolt hatása mindenkinek ismert, de az agyműködéssel kapcsolatban 2 dolgot érdemes kiemelni:

-Eszerint a cikk szerint (és a hivatkozott kutatás szerint) a rendszeres aerob mozgás (futás, biciklizés stb...) növeli a hippocampus méretét, ami a verbális memória és tanulással kapcsolatos funkciókat vezérli (súlyzós edzés és izomformáló edzések a felmérés szerint ugyanezt nem mutatták).

-Eszerint a cikk szerint a rendszeres edzés a vérellátás növelése mellett a BDNF faktorok képződését is elősegíti, ami a neuronok közötti kapcsolódások kialakulását segíti.

Étkezéssel kapcsolatban azt érdemes megemlíteni, hogy bár az elmúlt évtizedekben rengeteg szó esett tudatos táplálkozásról, fitneszről, és mégis nagyon sokan a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy a “reggel péksüti, ebédre borsófőzelék fasírttal a munkahelyi étkezdében, hazafelé menet pedig egy pizzaszelet” NEM jó.

A cukros, feldolgozott ételek megdobják a vércukrodat, utána rögtön le is esik, képtelenné téve azt, hogy koncentrálni tudj, elveszted az akaraterőd, ezen kívül pedig több zsírt is halmozol fel.

Például egy jó kis 200 forintos pizzaszelet, amiért sokan a hidegben is sorba állnak, először felnyomja a vércukrod (és ezzel kellemes telítettség-érzetet okoz), aztán leesik a vércukrod, és mivel az agy a legnagyobb energiafogyasztó, ezért a szervezet jelentős forrásokat attól fog megvonni.

Az agy legjobb működéséhez egy alacsony glikémiás indexű étkezésre van szükség komplex szénhidrátokkal, fehérjével és a megfelelő zsírsavakkal. Hogy ez pontosan mit jelent, arról nem én fogok írni (természetesen nekem össze van állítva, hogy mit eszek, de nincsenek általános megoldások).

Holisztikus tanulás

 

A holisztikus tanulás lényegében a kulcs ahhoz, hogy valaki értse is, amit tanul, be is épüljön, meg is maradjon (ellentétben az ismétlésen alapuló memorizálással). Lényegében különböző analógiákat találunk, amik segítenek a különböző információkat egy nagyobb egész részének tekinteni.

Vagyis felismersz egy mintát, ami utal a nagyobb képre, vagy a nagyobb kép alapján tudod kikövetkeztetni a részeket (induktív és deduktív gondolkodás-később lesz róla még szó). 

Ezt a fogalmat Scott H. Young-tól hallottam először, aki a tanulás hatékonyságát fejleszti, erről blogol és készít anyagokat. Ez a srác 1 év alatt megcsinált egy 4 éves MIT szakot, anélkül hogy részt vett volna az órákon (az USA több egyetemén minden anyagot és előadás felvételét felteszik nyilvánosan az egyetem oldalára, és a vizsgákat is le lehet tenni).

Az agyunkban lévő információk kapcsolódnak egymáshoz, hálózatokat alkotnak (épp úgy, mint a linkek az interneten). Sok pszichológus szerint az agyunk igazából MINDENT megjegyez, amit valaha is láttunk/megéltünk (erre bizonyíték lehet, hogy epilepszia-vizsgálatnál használt kísérletek során áramot vezetnek az agy bizonyos részeibe, és rég elfelejtett emlékek idéződhetnek fel). 

A probléma a hozzáféréssel van. Tehát nem is "okosabbnak" kell lennünk, hanem úgy rendszerezni a tudást, hogy hozzáférhető legyen-legyenek kész struktúrák, analógiák, amivel van egy A-Z-ig terjedő utunk végigvinni a gondolatot. 

Amivel eljutunk a következő ponthoz...

Tréningek készítése

“Aki nem tudja az tanítja!”

Létezik a történet a rendszerváltás utáni egyszeri angoltanárról, amikor elkezdtek angolt tanítani, és egy leckével járt a diákok előtt mindig.

Én nem titkolom, hogy az esetemben, a Taciton pontosan így működnek a dolgok: azért csinálok cikkeket, videókat és tréningeket, hogy én okosabb legyek, én jobban értsem azt, amiről beszélek (emiatt időnként becsúszhatnak hibák, valóban).

A blogon kívül csinálom a Tacit Projectet, ahol 10 perces videókra bontok le különböző témaköröket, amelyekben közös, hogy "21. századi készségek", tehát borzasztóan értékesek lesznek (és most is azok) ebben az évszázadban (például soft-skillek, érzelmi intelligenciához kapcsolódó képességek).

10 percbe hasznos információkat besűríteni nagyon nehéz. Sokkal gyorsabban megcsinálok egy 1 órás videót, mint egy 10 perceset. De így meg kell tervezni, hogy hogyan fogok érvelni, milyen gondolatmenetet járunk be, mert nincs idő kóricálni a témák között. És ez nekem egy sokkal magasabb szintre löki a tudásom.

(iratkozz fel a videóblogomra is, ha arra jársz:))

Onnantól, hogy valamiről olvasok, odáig hogy van róla egy kész videó, sokat formálódik a fejemben egy gondolat. Ez ok plusz kör, de nagyon megéri-mindenkinek bátran ajánlom-kérdések merülnek fel, látod magad előtt, hogy itt van egy szürke folt stb...ezek máshogy nem fognak kiderülni.

Konklúzió:

Én úgy látom, hogy minden probléma az ember életében azért van, mert nem vagyunk elég okosak. A megoldás egyszerű-legyünk okosabbak;)! 

Korábban sok nagyon magas IQ-jú emberrel dolgoztam együtt, akiknek ehhez társult egy alacsony érzelmi intelligencia (intra és interperszonális intelligencia). Emiatt teljesen biztossággal ki merem jelenteni, hogy a hétköznapi élethez sokkal fontosabb ezek, mint maga az IQ (ami csak azért lett elterjedt mérőszám, mert a második világháború alatt katonák millióit kategorizálták be ezzel, viszont sokan vitatják a hasznosságát az akadémiai jellegű tudáson kívül).

A jó hír pedig az, hogy ezek fejleszthetőek! Nehezen, és tartós erőfeszítésekkel, de egyre növekvő mértékben ismerik fel az emberek, hogy mennyire fontos szerepet tölt be ez a mindennapjainkban.

Én a magam tempójában haladgatok, és remélem te is csatlakozol!

Ha érdekelnek hasonló cikkek, videók és podcastek, iratkozz fel az oldalra Facebook-on!

 

Az elme művészete

28834u9x302c05.png

Minden hónapban kiválasztok egy területet, amiben képezem magam: ezek olyan dolgok, amik az egész hátralévő életemben szolgálják az érdekem. Szeptemberben elolvastam 30 könyvet (módszerről, és tapasztalatokról itt írtam), ami egy fantasztikusan pozitív élmény volt, rengeteget tanultam, mind a könyvekből, mind magamról.

Nagyon sok esetben voltam Flow-állapotban, és pont ezért csinálom a kihívásokat: ennek ugyanis a feltétele, hogy az ember túl legyen a határain. 

Egy felgyorsult világban folyamatosan egyre feljebb értékelődik a tanulásra való képesség. Olyan dolog ez, ami egyike a "21. századi képességeknek", amelyekre szükség van, de általában nem készítik fel az embereket, hogy teljesítsenek ezeken a területeken.

Ebben a hónapban a gyorsított tanulás lesz a középpontban, lesz szó a memória fejlesztéséről (megtanulom megjegyezni egy összekevert pakli kártya sorrendjét-már gyakorlok, és kijelenthetem, hogy jó nagy szívás!), a Flow-ról a tanulás gyorsításában (50%-al lehet csökkenteni vele kutatások alapján a mesterré válás idejét egy területen belül), továbbá a kreativitásról, és mindenekelőtt az ú.n "asszociatív tanulásról", ami lényegében új részeket kapcsol be az agyban a tanulási folyamatba (a memóriát fejlesztő mnemónikus eszközök is így működnek-ezekről később bővebben írok).

A lényeg az, hogy úgy tanulunk, hogy egyre több neuron között egyre több és erősebb kapcsolat alakul ki, ez a Hebb-szabály: "A neuronok, amik együtt sülnek el, egyre erősebben kötődnek" ("Neurons that fire together, wire together" angolul).

hebbian_learning_cells_fire_together_wire_together_mousepad-reee54a8492ff49ee872dee722a8edcbd_x7ef8_1024.jpg

A legenda szerint, ha valaki nem Angry Birds-özésre használja azt a dolgot, ami a legbonyolultabb ismert dolog az Univerzumban (ez lenne az agyunk), akkor lehet hatékonyabban is használni.

És erről fog szólni az egész hónap (a számomra legalábbis, és ha követed az utat, akkor számodra is;)).

Én úgy látom, hogy minden probléma, ami az ember életében adódik azért történik, mert nem elég intelligens-nem feltétlenül kognitív intelligencia (IQ) terén, mivel ezen kívül több fajta intelligencia is létezik, amelyek sokkal könnyebben fejleszthetőek.

Howard Gartner  szerint 9 különböző intelligencia létezik, ezek közül én a vizuális-térbeli, intraperszonális és verbális-lingvisztikus intelligenciára fogok koncentrálni. 

Lássuk hogyan!

Vizuális-térbeli intelligencia

Joshua Foer: Moonwalking with Einstein című könyve adta az ötletet eredetileg is, ami az író saját történetét meséli el, ahogy zöldfülű újságíróként eltéved a memória-világbajnokságra, ahol egy óra alatt több száz véletlenszerű számjegyet jegyeznek meg, és mondanak vissza az emberek, percek alatt megjegyzik egy összekevert pakli kártya sorrendjét, és megbotránkozik, amikor azt mondják neki, hogy szó sincs fotografikus memóriáról!

Egyszerűen máshogy használják az agyukat, és a memóriájukat ezek az emberek, a "memória művészete" (the art of memory), amit bárki elsajátíthat.

Amikor belépsz egy szobába, tudat alatt sok folyamat lejátszódik. Felméred a szoba belmagasságát, a többi szoba egymáshoz viszonyított helyzetét, és a bútorokat. Utána pedig könnyen fel tudod idézni órákkal később is.

Ez az agy térbeli intelligenciáját veszi igénybe, és sokkal hatékonyabban működik, mint amikor valaki ismétlésen alapú memorizálással próbál megjegyezni valamit (tehát a memória művészete azt szorgalmazza, hogy az agy ezen részét használjuk az emlékezéshez: a pontos hogyanokról később;)).

De lényeg a lényeg, ennek az intelligenciának a tevékeny használata fejleszti az agyat: a londoni taxisoknak el kell végezniük egy vizsgát, amiben tanúbizonyságot adnak arról, hogy ismerik a város minden egyes utcáját, és a legrövidebb utakat. 

Erre évekig készülnek, és így is nagy a bukási arány. MRI vizsgálatok alapján azoknak az embereknek, akik sikerrel vették az akadályt 7%-al nagyobb az agyuk azon része, ami ezt szabályozza (ez a neuroplaszticitás jelensége-később szintén lesz róla szó).

Intraperszonális

Az intraperszonális (személyen belüli) intelligencia a számomra szakterületnek számító érzelmi intelligencia egyik alkotóeleme az önismeret, önmotiváció és önfegyelem. A naplózás, a cikkek írása pont a tapasztalatok összegyűjtését szolgálja, egy önreflexiós szándékkal. 

Lényegében a Hebb-féle tanulás úgy működik, hogy fejlődik a mintafelismerési képességünk, ezáltal sokkal több döntést intuitívan tudunk meghozni. Egy sakkmester (állítólag) nem okosabb, mint egy egy kategóriával lejjebb játszó játékos, és nem is lát több lépéssel előre (nyilván egy amatőrnél sokkal többet tud, de egy kategóriával gyengébb játékosnál azonosak ezen a téren a képességeik.

Nem, a különbség a mintafelismerés-a képesség, hogy felidézzen korábbi helyes és helytelen döntéseket, amik automatizálhatják a folyamatot. 

Verbális intelligencia

A verbális intelligencia pedig a gondolatok megfogalmazásával kerül majd előtérbe: igen ez egy kicsit erőltetve van a listába talán. De az elmúlt egy évben rengeteg videót készítettem, rengeteg előadást, és látom hogy ez mennyit javított a gondolataim strukturálásán: teljesen más az, hogy tudsz valamit, és hogy készítesz egy előadást belőle. Más szinten érti az ember a témát utána.

2883yygayshxl3.png

Hogyan fog mindez működni?

Először természetesen elolvasok rengeteg könyvet a témáról.

Edward de Bono, Tony Buzan anyagai,és a memóriával, flow-al és nyelvtanulással kapcsolatos minden könyv érdekes-első körben ezek. Na most fontos, hogy nem én találtam fel a kereket, tehát ezekből a dolgokból fogom szelektálni, amit itt megírok, videón/podcastben elmondok (merthogy van ilyen is, Videóblog itt, Podcast itt).

Ezután jól kipróbálom, utána pedig videókat készítek belőle. 

Richard P. Feyneman nagy inspiráció a számomra, ő egy Nobel-díjas fizikus, akinek az életrajza a "Tréfál, Feyneman úr?" az egyik legnépszerűbb tudományos életrajz. Minden történet a könyvben arról szól, hogy mennyire fontos, és mekkora örömet ad az embernek a problémák megoldása, a dolgok kitalálása, és hogy mindez egy valóságos, gyakorlatias dolog legyen. 

Könyvek

Összeszedtem azokat a könyveket, amiket biztosan el fogok olvasni. Mondanám, hogy napi egyet fogok olvasni, de néhány r*hadt hosszú, úgyhogy másodszori megfontolásra ezt most nem teszem céllá, de szerintem jól körülírja a témákat:

Daniel Kahneman: Thinking Fast and Slow

Ez egy alapmű lesz, az egyik legfontosabb kiindulási pont. Csak ne lenne 500 oldalas...

Steven Kotler: The Rise of Superman

Ezt olvastam ma, a Flow tanulásra és fejlődésre való hatásáról szólt, és szerintem túl voltak reprezentálva az extrém sportolókról szóló sztorik (ők nagyon sok flow-t tapasztalnak, és emiatt exponenciálisan gyorsabban is fejlődnek másoknál). De jópár érdekes meglátás volt, ami az utóbbi években derült csak ki.

Malcolm Gladwell: Outliers, Blink, The Tipping point

Malcolm Gladwell szó szerint a paradicsomszósz is érdekessé teszi az alábbi TED Talk-ban, tehát nemcsak az anyag, hanem a gondolatok fűzése is érdekel a fenti könyvekben.

 

Edward de Bono: Lateral Thinking, The Mechanims of Mind

Edward de Bono összes könyvét el akarom olvasni a közeljövőben, de ezt a kettőt biztosan, a többire megnézzük mikor jut idő.

Ez csak az első pár könyv, amik illenek az első pár napra megszabott témáimhoz, amikről írni szeretnék, illetve egy jó alapot nyújtanak. Ez az egész téma sok szempontból nekem is új, ezért úgy látom, hogy felesleges lenne előre megszabni, hogy mit fogok olvasni. 

A pakli kártya

Az egyik vonal, amin futni fog a kihívás, hogy minden nap előállítok valami nagyon hasznos anyagot (podcast, cikk, videó), a másik pedig a gyakorlati pallérozása az agynak: meg akarom jegyezni egy összekevert pakli kártya sorrendjét.

Ehhez a mnemónikus memória eszközei tudnak segítséget nyújtani, amiről holnap írok bővebben (most ez erős mellékvágány lenne), de annyiról van szó, hogy azáltal, hogy egy "memória palotában" elhelyezve a kártyákat, egy élénk, vizuális jelenettel összetársítva, könnyen fel tudjuk idézni a sorrendet. Legalábbis elméletben, mert ahogy gondolhatjátok soha nem csináltam még ilyet...

2883x4i66cl292.png

A kulcs az önbecsüléshez

Az önbecsülés pszichológiai mozgalmának alapítója, Nathaniel Branden szerint, semmi nem fontosabb, mint a valóságot látni, nem pedig egy a rossz önbecsülésünk, vagy a hiányos tudásunk miatt eltorzult képet.

Én őszintén remélem, hogy hasonlítunk abban, hogy mindketten minél többet akarunk látni a világból: de az élet rövid, és a feldolgozandó információ sok. A gyorsított tanulás a legjobb lehetőségünk gyorsabban haladni. 

Ha szeretnél csatlakozni (légyszi csatlakozz), iratkozz fel a Facebook oldalmra, a Youtube csatornámra, és a Podcastemre;) Meg e-mailen is. 

Biztos, ami tuti.

 

Mit tanultam 30 könyv elolvasásából 30 nap alatt?

2883yvajgzmozc.png

(a könyvek listája az első kommentben)

Warren Buffet (a világ egyik leggazdagabb embere, befektetőlegenda) két dolgot gyakran hangsúlyoz: hogy mennyi mindent köszönhet az önképzésnek, és hogy ezt tartja a legjobb befektetésnek, illetve, hogy (állítólag) úgy érzi, hogy az élete 10%-át elpazarolta, mert túl lassan olvas. 

Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy mennyi előnyt jelent az valakinek, ha panaszkodás helyett mindig elővesz egy könyvet az aktuális problémáról, és rövid időn belül fel is tudja dolgozni. 

Nekem személy szerint sokat jelentett, ez tette lehetővé, hogy nagyon fiatalon is nagyon gyors tempóban haladhassak, és ahogy Newton említette, csak annyit kellett tenni, hogy nagyon odafigyeltem, hogy melyik óriások vállára pozicionáljam magam. Ma pedig ez egyszerű: be kell írni, Google-be, hogy “best books on…”, és/vagy végignézni Amazonon az adott könyvkategória toplistáját.

Szeptemberben úgy döntöttem, hogy mindezt egy magasabb szintre teszem egy kihívás keretein belül: 30 könyv, 30 nap alatt.

Számomra ez egy fantasztikus tapasztalat volt, és hamarosan (más formában) újra belevágok.

A módszer

A módszer önmagában nem bonyolult, de ehhez elsősorban azt kell látni, hogy milyen problémák merülhetnek fel.

1, Sokan olvasnak rendszeresen, de gyakran kiesnek a gondolatmenetből, amint egy bekezdés nehezebben értelmezhető, és elkezdenek visszafelé keresgélni, hátha lemaradtak valamiről. Mivel én is több hosszabb-rövidebb e-bookot írtam, pontosan tudom, hogy a legtöbbször pár bekezdéssel később minden el van magyarázva, de az ember természetes reakciója, hogy nem akar lemaradni semmiről, és addig nem akar továbbhaladni.

2, A másik gond, ha valaki csak “olvasgat”, terv nélkül. Ilyenkor egy értesítés a telefonján, vagy a hirtelen érkezett vágy, hogy lefőzzön egy teát kiragadja őt a koncentrációból. Ha egyszer megszakítod a fókuszálást, akkor 20 percbe is beletelhet, amíg visszakerül az ember a “zónába”, amikor maximális tempóban tud haladni.

3, Úgysem fogsz emlékezni mindenre, amit olvasol, mégis sokan az utolsó kötőszóig felolvassák maguknak a szöveget a belső monológjukban, lelassítanak amikor a mondat végére érnek, és ez jelentősen megakasztja a tempójukat, feleslegesen (ha nem is azt a módszert használod, amit én leírok, 40-50%-al gyorsabban tudsz olvasni, ha nem lassítasz le a mondatok végén, és csak a fontos szavakra koncentrálsz).

Kövesd a blogot Facebook-on!

A módszer, amit javaslok pontosan azt szorgalmazza, hogy ezeket meg tudjuk kerülni. Ha non-fiction könyveket olvasol (tehát ha önképzés a cél) érdemes arra figyelni, hogy tudd értelmezni magadnak a könyv tanulságát, pár példatörténet megragadjon, és tudd pontozni a könyvet a magad számára, hogy érdemes-e még egyszer nekivágni.. Októberben például (többek között) pont ezt csináltam, a legjobb könyveket újra elolvastam úgy, hogy már tudtam, hogy miről szól a mondanivalójuk, több előismeretem volt, és így sokkal több tanulságot tudtam levonni.

A lényeg a következő: párhuzamosan olvastam a könyv Kindle verzóját, és hallgattam a hangoskönyv kiadását 2x-es tempóban. Ehhez tehát feltétel, hogy tudj angolul, mert magyar nyelven nagyon gyér a felhozatal hangoskönyv téren, angolul viszont a legtöbb könyvhöz már elérhető szokott lenni.

2883zu88hxhgf2.png

Egy 250-270 oldalas könyv hangoskönyve 7,5-8,5 óra szokott lenni, tehát kétszeres tempóban nagyjából napi 4 óra koncentrálásba került egy könyvet elolvasni. Kis gyakorlással ez a kétszeres tempó könnyedén követhető (legalábbis másfél óráig, mert azért utána elkezd zúgni az ember feje...).

Nem esel ki a gondolatmenetből, és nem lassítasz le, mert a hangoskönyv “húz” maga után. Egy egész rituálévá válik leülni olvasni. Keresel egy kényelmes helyet, beállítod a hangoskönyvet és a könyvet, tudod hogy 1-1,5 órán keresztül ezt fogod csinálni, tehát előre lefőzöd a teát, előre elmész mosdóra, kikapcsolod az értesítéseket a telefonon, és kibillenthetetlen vagy a koncentrációból. 

Hogyan juss hozzá olcsón az anyagokhoz?

Az Amazon.com az utóbbi években erősen invesztált a hangoskönyvek népszerűsítésébe, az azokat forgalmazó Audible.com felvásárlásával, és promóciók biztosításával.

Egyrészt kapsz engedményt egy könyv megvásárlása után a hangoskönyvre, így sok esetben plusz 3-4$-ért hozzáférhetsz mindkettőhöz.

Másrészt az Audible úgy hirdeti magát, hogy promóciós linkeket ad különböző videóbloggereknek, podcastereknek, amiken keresztül regisztrálva az első e-book ingyenes.

Ha szeretnéd, regisztrálsz 30 e-mail címet, mindegyikkel regisztrálsz egy Amazon-fiókot (ami kell az Audible-höz, és csak új regisztrálóknak él ez az “első ingyenes” ajánlat).audible.png

Vagy választhatod azt, amit én csináltam, élt egy olyan akció (ha jól emlékszem GroupOn-on keresztül, de a Honey nevű Chrome kiegészítővel minden online vásárlás előtt találhatsz élő promókódokat), hogy van havi feliratkozásos kreditrendszer, és az első 3 hónapban 2$-ba kerülnek a kreditek (ezen kívül nekem korábbi feliratkozásból több audiokönyv megvolt már, illetve néhány hosszabb könyvet csak újraolvastam).

Amazon.com-on pedig az e-book megvásárlása után 3-4 napig van lehetőséged visszaváltani azt (Audible-n pedig korlátlanul-tehát én is volt, hogy 2-3 hangoskönyvet azonnal becseréltem másikra). Nyilván nem arra tervezték, hogy valaki egy nap alatt elolvassa őket, de én azt javaslom, hogy amit nagyon jónak, tanulmányozásra érdemesnek tartasz, azt tartsd meg (milliószor jobb, mintha letorrenteznéd legalábbis).

Alternatíva lehet a Scribd.com, amin elég sok könyv elérhető egy havi előfizetéssel, sőt audiokönyvek is, és mindössze 9$-ba kerül havonta-kb 3000 ft. Iratkozz fel ezen a linken 2 hónap ingyenes hozzáférésért.

(UPDATE: Én nem kapok semmit, ha rajtam keresztül iratkozol fel (pedig jó lenne...), de egyszerűen fantasztikusan elégedett vagyok a Scribd-el. 9$-ba kerül egy hangoskönyv kredit, vagyis lényegesen olcsóbb, mint az Audible, csak nincsen fenn minden (de rengeteg könyv elérhető), és a mobilos app-ben csak 1,5x-ös sebességgel lehet hallgatni a hangoskönyvet.)

Egyben hozzá kell tenni, hogy nem a könyveken érdemes spórolni: mindezekkel a technikákkal együtt is én már bőven 100e ft felett költöttem Audible-n (Kindle könyvekre pedig egy kisebb vagyont...), tehát nem akarom, hogy úgy nézzen ki mintha visszaélnék a rendszerrel:).  Viszont érthető, hogy a könyv és a hangoskönyv ára együtt valakit eltántoríthat(na), különösen itthon, hiszen a forint hosszú ideje nagyon gyenge a dollárhoz képest, és míg kinn 12-13 dollár majdnem a minimál órabér, itthon máshogy állnak a dolgok.

2883xca7p56ceb.png

De nézzük mit tanultam a kihívásból! 

Kövesd a blogot Facebook-on!

 

Tanulság #1: A legtöbben azért nem olvasnak, mert nem kapják meg azonnal a munkájuk ellenértékét

A kihívás előtt/után többször megkaptam a “miért csinálod ezt?” kérdést, de nekem olyan magától értetődőnek tűnt, hogy inkább egy idő után letudtam annyival, hogy "ezek szerint más értékrendünk van". 

A másik kérdés: “Megérte?”

Úgy értem, komolyan? Nem az a kérdés, hogy ezt megéri-e csinálni, hanem hogy ezen kívül bármi mást érdemes-e csinálni…

Kénytelen voltam észrevenni, hogy sokaknak azért értelmezhetetlen ez, hogy miért jó ez, mert ők abból indulnak ki, hogy munkát végezni/tanulni csak úgy érdemes, ha azonnal megkapod az ellenértékét. És egy könyv elolvasásért, ha csak azért csinálod, hogy okosabb legyél, azért még nem kapsz órabért, nem kapsz diplomát, vagy bármilyen plecsnit.

De úgy haladsz az életben, hogy emeled a társadalom számára az értéked-és ez sokszor olyan munkát igényel, amit nem fizetnek ki azonnal. Nekem van egy 5 számjegyű órabérem tanácsadásokon és coachingokon (érzelmi intelligencia és business coachinggal foglalkozom), de amikor olvasok, akkor sokkal több érték teremtődik a számomra.

Nyilván nem hasonlítható össze a kettő direktben, annyit szeretnék ezzel mondani, hogy érdemes észrevenni, hogy az olvasgatással töltött órákra is rá lehet biggyeszteni egy jó kövér árcédulát, hogy mennyit “keresel” azzal, hogy képezed magad. Nekem ez a felismerés, hogy "beáraztam" ezeket az órákat, sokat jelentett.

Charlie Munger (Warren Buffett üzlettársa, dollármilliárdos) szintén ezt csinálta, belegondolt, hogy ki a legfontosabb ügyfele, rádöbbent, hogy saját maga, és eladott magának konzultációs órákat, amiket önképzéssel és önreflexióval töltött.

Tanulság #2: Vak voltam, de most már (többé-kevésbé) látok

Nemrég tartottam egy élő online tréninget egy olyan témáról, amibe eddig nem akartam belemenni, egyrészt azért, mert nem vagyok szakértő benne, másrészt azért, mert kényes (de fontos) téma.

Személyes pénzügyek, vagyis hogyan használd fel az anyagi erőforrásaid, és mikor döntenek különböző pszichológiai okok miatt rosszul az emberek.

Egyszerűen annyit csináltam, hogy összegyűjtöttem annak az 5-6 könyvnek a tartalmát, amit ez alatt a 30 nap alatt erről a témáról olvastam, pontosan megemlítve, hogy honnan származnak az infók,és hogy én nem pénzügyi tanácsadó vagyok, és nincs is semmi ilyen ambícióm.

Körülbelül 100-an vettek részt az élő webinaron, és rengeteg köszönőlevelet kaptam utána olyan emberektől, akik úgy érezték, hogy megragadtak, vagy korábban hitelre vásároltak, és ez az utóbbi években gúzsba kötötte őket. Sokan akkor döbbentek rá, hogy miért nem tudnak előrehaladni.

Ez egyrészt örömhír, másrészt szörnyű, hogy évek mentek el sokaknak az életéből egy rossz tervet követve. Ha valaki akár csak egy ilyen témájú könyvet elolvasna, azonnal látná, hogy amit a legtöbben csinálnak az fenntarthatatlan és hibás, mindig csak egy problémányira vannak az anyagi gondoktól (egy leépítés a munkahelyen, egy karambol az autóval, egy kamatemelés a bankoktól).

És sokan ennek ellenére sem teszik meg. Inkább leélik az életüket a pénzügyekre panaszkodva (”minden drága”, “nem fizetnek meg eléggé”, stb…), mint hogy elolvassanak egy könyvet is a témáról.

Amikor nem olvasok, én elvesztem a képességet, hogy "lássak". Amikor csinálom, akkor tudom, hogy bármi történjen is, rendben leszek, mert napról-napra többet tudok. 

2883mmac5mybse.png

Tanulság #3: Az akaraterő az erények királynője

Amikor belevágtam, nagyjából 50 percet bírtam egyhuzamban olvasni, mert egy idő után fizikailag is megterhelő a sok információ feldolgozása. Ez az egy hónap végére másfél órára nőtt, amit annak tulajdonítok, hogy folyamatosan feszegettem a határaim (és ezzel fejlődött a koncentrációra való képességem), jobban felkészültem a sprintekre (meditáció+zöld tea előtte, jegyzetelés utána), és láttam, hogy ez más területekre is kihat.

Ugyanis a napi egy könyv mellett én dolgoztam tovább, és nagyon szépen sikerült azzal is haladni.

Az akaraterő az erények királynője, mert minden más erény kialakításához, vagy használatához szükség van rá. Én azt tapasztaltam, hogy az olvasási rituálé, a meditációval együtt olyan, mint egy konditermi edzés az elmének, és jelentősen fejlesztette a képességemet, hogy irányítsam a figyelmem.

Sajnos egy olyan világban élünk, ahol rengeteg minden küzd a figyelmünkért, és ezért nagyon sokan szinte teljesen elvesztették a képességüket, hogy valamin elmélyülten tudjanak dolgozni. Egy felmérés szerint, ha valaki rendszeresen megnézi az e-mailjét munka közben, az olyan mértékben rontja a produktivitását, mintha füvezne.

Akaraterőre mindenkinek szüksége van, és egyre kevesebben rendelkeznek vele.

Ami persze csak még értékesebbé teszi.

Kövesd a blogot Facebook-on!

Konklúzió

A Tacit lényegében arról szól, hogy minden egyes hónapban olyan kihívás elé állítom magam, ami az egész életemben szolgálni fog. 

Nem az a kérdés, hogy érdemes-e ezekkel foglalkozni, hanem hogy érdemes-e másra figyelmet fordítani. Én hiszek abban, hogy csak az tudja boldoggá tenni az embert, ha tudja, hogy a holnap jobb lesz, mint a ma, mert szünet nélkül halad. 

Ennek a legjobb támogatója az olvasás. Én rengeteget csinálom, hasznomra vált;).

Összeállítottam egy listát a legjobb könyvekből, amik után a leginkább úgy éreztem, hogy jobban értem, hogy mi fog történni a jövőmben, amelyek óriási hatással voltak a gondolkodásomra.

Töltsd le az alábbi linken:

2883xpidrqtrle.png

süti beállítások módosítása