Egy remek, rövid, gondolatébresztő könyv, amit ma újraolvastam a The 5 Elements of Effective Thinking, és erről gondoltam, hogy firkantok egy összefoglalót, mert mindenki számára hasznos gondolatok ezek.

Az alapfeltevés, hogy a hatékony gondolkodás jelenti a különbséget, hogy képesek vagyunk-e jobb ötletekkel előállni, új megoldásokat találni, komplikált problémákat megoldani, avagy sem. Nem túl bonyolult gondolat, nem igaz? Mégis ritkán említett téma a mindennapokban, hogy hogyan tudnának hatékonyabban gondolkozni.

Társadalmi szinten is sokan előnyben részesítik a tehetséget, a munka árán elért sikerrel szemben. Az embereket lenyűgözi az, amit ők "soha nem érhetnek el", de ez egy nagyon káros, korlátozó gondolkodásmód.

Einsteinnek, Marie Curie-nek, vagy Shakespeare-nek sem volt gyerekkorában a homlokára tetoválva, hogy "leendő zseni".  Ahhoz, hogy valaki hasonló eredményeket érhessen el, semmi sem fontosabb, mint hogy hatékonyan tudjon gondolkodni.

Ennek az 5 alapelemei a következőek:

1, Az alapok mély megértése

Az egész hónap alatt egyre inkább azt a gondolatot akarom bontogatni, amiről ez a pont szól: magolásnál sokkal hasznosabb, ha a központi struktúrája meg van értve a témakörnek, és ahhoz kapcsolódnak a később elsajátított bonyolultabb gondolatok.

A legalapvetőbb ötleteket is meg lehet érteni még magasabb színvonalon: a teniszező a labdát nézi, és egyre jobban meg tudja jósolni a pályáját, a matematikusok a számok működését értik meg különböző környezetekben. Amikor tanárokat kérdeznek, hogy miért megy nehezen a diákoknak például az integrálszámítás, a legtöbbször azt mondják, hogy a probléma az, hogy olyan tudásban van hiányosságuk, amit még 8-9. osztályban kellett (volna) elsajátítani megfelelően. 

Amikor egy problémát nem tudsz megoldani, mindig van egy könnyebb probléma, amit viszont igen-és ez jelentheti az előrelépést. Ha valaki átlátja a "magvát", az adott témának, onnantól kezdve könnyű azt rávonatkoztatni az egyes helyzetekre (deduktív gondolkodás).

Pablo Picasso Bika sorozata több rajzon keresztül jut el az első fotorealisztikus ábrázolástól az alapokat jelentő absztraktig, elbontva a "szükségtelen" elemeket.

Egy módszer a hatékony gondolkodáshoz: Nyiss meg egy üres dokumentumot és írj arról, hogy mi az, amit már tudsz a témakörről-alapfeltevések, példák az elv működésére, gyakori problémák. A legfontosabb, hogy minden külső forrás nélkül, tehát a jelenlegi tudásodra támaszkodva-nézzük hogyan kötöd össze az alapgondolatokat!

2, A hibázás hatalma

A Michael Jordan-es Nike reklámok óta mindenki tudja, hogy hibázni milyen jó dolog, de valahogy sokszor mégse akaródzik próbálkozni. Sokszor viszont valaki nem akar butának tűnni, és inkább a látszatot tartja fenn azzal, hogy nem fogalmazza meg a kérdéseit, vagy nem állít maga elé egy megmérettetést, hogy kiderüljön, hogy hol vannak a határai. Például több beszélgetés után, amit olyan emberekkel folytattam, akik vállalkozásba akartak fogni, egyértelműen kijelenthető, hogy a legfontosabb dolog, ami visszatartja őket, hogy mégis hogyan fognak kinézni más szemében, ha nem jön össze...szóval emberünk inkább marad a munkájában, amit nem szeret.

Mindenki fejlődni szeretne, előrelépni az életben, de annak elkerülhetetlen velejárója, hogy első, rossz próbálkozások, és senki nem szeret szembenézni a saját hiányosságaival. 

Például az amerikai alkotmány, ami sok kormányzat számára minta, az is egy 2.0-s verzió, miután az első próbálkozás (Articles of Confederation néven) nem volt működőképes. Hemingway az egyik könyvének az utolsó oldalát 40-szer írta újra, amíg jónak nem érezte.

Egyszerűen valamilyen kezdeti próbálkozást fel kell tudni mutatni, ami alapján ki lehet javítani a hibákat. Én is többször újraírom a cikkeket, mielőtt közzétenném, és az első verzió nem szokott tetszeni. 

Egy módszer a hatékony gondolkodáshoz: Kezdj el vázlatokat kidolgozni! Döntsd el, hogy mi jó, és mi rossz benne? Nagy probléma, hogy sokan soha nem veszik a fáradtságot, hogy leírják, hogy hogyan szeretnék alakítani az életüket, és ahogy észreveszem időnként ennek az az oka, hogy tartanak tőle, hogy rossz irányba indulnának el, hogy elköteleződnek egy rossz irány mellett. És az ettől való félelem miatt pedig egyáltalán nincs terv. Nem lenne jobb felskiccelni valamit, utána azt pontosítani? Dehogynem:) A legtöbb esetben nem fognak működni elsőre a dolgok, és több javítást igényel, de ahhoz bele kell vágni és hibákat elkövetni.

3, Kérdések alkotása

Rendkívül hasznos, ha rendelkezünk a képességgel, hogy a meglévő feltételezéseinket kérdésekkel tudjuk kihívások elé állítani, hogy a valóságtartalmukat megítélhessük.

A helyes kérdések épp olyan fontosak, mint a helyes válaszok, hiszen ez teszi lehetővé, hogy mélyebben elmerüljünk a világban, és jobban megértsük, hogy hogyan működünk.

Nem véletlen a tanítás a megértés legjobb módszere. Ha valamit tanítani kell, akkor alapvető kérdések merülnek fel, amik máshogy nem jutnának az eszedbe, például hogy "Mi köti össze ezt a két gondolatot?", "Mik a legalapvetőbb részletek, amikre építkeznie kell a későbbi gondolatoknak vagy feltételezéseknek?".

A társadalmi nyomás miatt sokan inkább nem tesznek fel kérdéseket, akkor se, ha valamit nem tudnak, nehogy butának tűnjenek, és a saját feltételezéseiket sem kérdőjelezik meg, mert az egójuk sértésként gondolna rá.

Egy módszer a hatékony gondolkodáshoz: Kezdj jobb kérdéseken gondolkozni! Ha sokszor ülsz dugóban, vagy hosszú ideig tart az ingázás, ne az legyen a kérdésed, hogy "miért tart ez ennyi ideig?", hanem hogy "mivel adva van, hogy napi 1 órát ezzel kell eltöltenem, hogyan tudom azt az időt hasznosítani?"-és akkor elkezdesz audiokönyveket hallgatni az autóban vagy a buszon.

4, Az ötletek alakulása

Egy jó ötlet sokszor egy korábbi ötlet továbbgondolása. Az Ipad nem egy új technológia volt például: már jóval korábban is léteztek táblagépek, de nem olyan formában, hogy az a felhasználók igényeit kielégíthette volna.

A legtöbb regény története inspirálódik egy másikból-erre mondják, hogy nincs új a nap alatt, de tovább lehet gondolni a meglévő cselekményeket, és ezzel sokszor jobb megoldások születnek.

Ha ismerjük egy ötlet evolúcióját, akkor mi is hatékonyabban tudunk gondolkozni. Edison híres volt arról, hogy mások sikertelen próbálkozásainak az utolsó elért eredményénél vette fel a fonalat, hogy megalkosson egy működőképes terméket (így volt ez a villanyizzóval, a fonográffal, és a telefon tökéletesítésével is). 

Túl sokan gondolják azt, hogy egy jó ötlet valami "isteni szikra" hatására csak úgy kipattan a zsenik fejéből, pedig sokszor hónapokon keresztül bajlódnak vele, és fel is adják a próbálkozást, amíg egy másik projekttel kapcsolatban felmerül a korábban befejezetlen ötlet, ami a megoldáshoz vezet.

Egy módszer a hatékony gondolkodáshoz: Gondolj bele, hogy milyen most széles körben elfogadott ötletet fognak nonszensznek tartani az unokáink! 70 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy vezeték nélküli telefon, vagy az internet, most pedig meghatározóak a mindennapi életben. Ez alapján elébe lehet vágni a trendeknek.

5, Változás

Az ötödik elem a szünet nélküli változás, ami az eddig elemek egyesítése. Úgy mint például fogyásban összetevők az edzés és a megfelelő étkezés, mindeközben képesnek kell lennünk betartani a szabályokat, ami a meta-lecke az egész folyamatban. Pontosan ezzel szokott a probléma lenni.

Miközben annyira sok ember állandóságot, biztosságot akar az életben, igazából nem erre van szükségünk. Ha állandóságot akarsz, egyszerűen képtelenség hatékonyan gondolkozni, bármelyik alapelemre is koncentrálsz, nem fog működni. Az alapok megértéséhez, a hibák elkövetéséhez, a meglévő feltételezéseid megkérdőjelezéséhez és a gondolataid újraértelmezéséhez is el kell szakadni a "biztonságos parttól", és örülni a változásnak.

Sokak számára paradoxnak tűnő módon, a biztonságot egyedül az tudja meghozni az ember életébe, hogy ha sokszor szembenéz a bizonytalansággal, és képessé válik elbírni a változással.

1979-ben Einstein születésének századik évfordulóján az egyik asszisztense mondott beszédet: elmesélte, hogy az állásinterjúján be kellett vallania, hogy nem sokat tud a relativitásról, mire Einstein azt mondta, hogy: "Az nem érdekel, én már eleget tudok a relativitásról".

Egy másik alkalommal hónapok óta dolgoztak egy bizonyos probléma megoldásán. Az asszisztens kapott egy levelet, ami azt taglalta, hogy egy másik fizikus eredményei alapján az általuk fejlesztett módszer soha nem lesz működőképes. Az asszisztens elmondta a rossz híreket Einsteinnek, tudva hogy ezzel hónapok munkája válik értelmetlenné.

Einstein végighallgatta az érvelést, és átlátta az igazát. Következő nap egy teljesen más perspektívából közelítette meg a problémát, és meg is oldotta.

Pont azért számított annyira briliánsnak, mert képes volt változtatni az álláspontját a valóság által diktáltaknak megfelelően, ahelyett hogy a saját ötletét védte volna a végsőkig.

 Konklúzió

Tudunk, és szükséges is hatékonyabban gondolkozni. Ami engem a legjobban megrettent az az, hogy nem bontakoztatom ki az összes lehetőségem az életben, és ezért számomra már a korábbi olvasásoknál is egyértelműek voltak az alapelvek, de közben nap, mint nap látom, hogy sokan benne ragadnak a korábbi hiedelmeik szorításában.

Természetesen én is napról-napra újabb hiedelmeket kérdőjelezek meg, és ezáltal folyamatosan tanulok: ezért olvasok rengeteget, mert nem hiszem, hogy az életet ki lehet egyedül találni (legalábbis tuti, hogy nem éri meg segítség nélkül haladni), és úgy látom, hogy ez a könyv nagyon hasznos "bajtárs" mindenki számára az előrelépésben.

Tegyél magadnak egy szívességet, és olvasd el;)

Scribd.com-n elérhető, és ezzel a linkkel regisztrálva kapsz 2 hónap ingyenes hozzáférést (csak hogy egyértelmű legyen, én semmit nem kapok a linken való regisztrációért cserébe, egyszerűen egy nagyszerű szolgáltatásnak tartom a Scribd-et-a regisztrációhoz bankkártya, vagy Paypal számla szükséges, de úgyse lesz sohase jobban elköltött pénzed, mint amit önfejlesztésre fordítasz).

(Kis update, hogy a hónapban eddig elolvastam:

Steven Kotler: The Rise of Superman

Bernardt Corey: How We Learn

Tréfál Feyneman úr? ennek az utolsó 100 oldala kb

Malcolm Gladwell: Blink

+ezt a 5 Elements of Effective Thinking könyvet

Illetve a Thinking Fast and Slow-ból kb 70 oldalt)