Michael Jordan mutatóujjával jelzi, hogy hol tárolja az összes létező motivációs videót, nem csak a róla készülteket. Vagy mégse?

Képzelt interjú Michael Jordannel 

-Kedves Michael, köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet az interjúra. Mindig is felnéztem rád, és az utóbbi időben sokat olvastam az élettörténetedről. Megosztanád velem kérlek, hogy hogyan sikerült a rengeteg nehézség ellenére, ami ért téged, sikeressé válni ?

-Kedves Ádám, örülök ennek a kérdésnek, mert régóta kerestem a megfelelő médiumot, ahol végre elmagyarázhatom az embereknek, hogy ezen a nehéz időszakon csakis és kizárólag a motivációs képek segítettek előre, illetve egy videó, amiben egy csóka ejtőernyőzött, és megható zene ment a háttérben, miközben valaki egy megafonba üvöltötte, hogy "soha nem szabad feladnod, és motiváltnak kell lenned reggel, délben és este".

-...

Természetesen ez a beszélgetés soha nem fog lejátszódni. 

Egy jó ideje már újra és újra őszinte megdöbbenéssel tapasztalom, hogy olyan emberek like-olják és osztják meg Michael Jordan kudarccal kapcsolatos idézeteit, akik soha semmibe nem vágtak bele, ami egy kicsit is eltért volna a társadalom által diktált legkényelmesebb útiránytól.

Önmegerősítés? Vagy inkább önbecsapás?

Bill Gates-t a világ egyik leggazdagabb emberévé és híressé tette a tudat, hogy az Univerzum támogatja őt, és ha erősen gondol rá, akkor magához vonzza a milliárdokat. Vagy mégse?

Mindenki tudja, hogy miért szeret motivációs videókat nézni: mert ad egy érzelmi löketet az embernek.

Sajnos az nem lesz elég.

Három fontos definícióval érdemes helyrerakni ezt:

Motiváció: Amikor van kedved csinálni a feladatot. Nagyon jó ha van, nem arról van szó, hogy a motiváció rossz lenne. De nem építhetsz arra, hogy valamit csak akkor csinálsz, ha kedved van hozzá. Ez olyan, mintha akkor mennél le kondizni, amikor már ki vagy gyúrva. Vagy akkor kezdenél el keményen dolgozni, amikor már nagyon jól megfizetnek.

Akaraterő: A képesség, hogy szembemenj a nehézségekkel és ellenérzésekkel (motiváció hiányában is). Vagyis az előző példát továbbgondolva, keményebben dolgozz, mint amennyit elvárnak és amennyiért megfizetnek, mert ez fog olyan emberré tenni, akit előléptetnek. Ezen kívül pedig lesz RENGETEG  feladat, amiket el kell végezni, de soha nem leszel motivált megcsinálni őket-ilyenkor az akaraterődre kell támaszkodni óhatatlanul.

Fegyelem: Mennyire tükrözik a mindennapi tevékenységeid azt, hogy hova akarsz eljutni? Sokan álmodoznak (motivációs videókat nézegetve), miközben figyelmen kívül hagyják a feladatokat, amik eljuttatnák őket a céljaikhoz.

Erre lehet példa az akaraterő rendszeres használata, de fontos, hogy szokások kialakítására használjuk. Ha egy szokás kialakult, ha egy önmagaddal szembeni elvárás szilárdan megfogalmazódott, akkor onnantól kezdve már nem kerül sok erőfeszítésbe a feladat ismételt kivitelezése. De ha olyan szokásokat alakítasz ki, amik a legkisebb ellenállás felé terelnek, akkor csak becsapod önmagad.

Elon Musk a Tesla dollármilliárdos vezérigazgatója szentül hiszi, hogy azért lett sikeres, mert 8 évesen hallott egy nagyon jó idézetet arról, hogy szenvedélyesnek kell lennie az embernek. Vagy mégse?

A motiváció egy érzés, ebből kifolyólag irányíthatatlan és mulandó

A probléma az, hogy a motiváció nem irányítható, egy érzelem, amit csak közvetetten tudunk befolyásolni. Az egész motivációkeresés azt a felvetést erősíti, hogy szükséged van egy bizonyos érzelmi állapotra MIELŐTT belevágnál a feladat megoldásába. Ez könnyen kialakíthat egy függőséget ettől az érzéstől: bizonyítottan rontja az ember teljesítményét, ha ilyet keres.

Amire szükséged van, az a fegyelem, mert miközben az érzéseidre nincs ráhatásod, a cselekvéseidre nagyon is. Sokat halogatsz? Hidd el, nem fog magától megoldódni, sőt ha "motivációra" van szükséged, hogy ne halogass végre, akkor annál inkább egy tehetetlen emberként fogsz gondolni magadra, és az önbecsülésed csökken (ami pedig visszahat a cselekvéseidre is, és beindul egy öngerjesztő, negatív ciklus).

Obama az újraválasztást köszönheti a pozitív gondolkodásnak, és az epikus zenére kondizós motivációs videóknak. Vagy mégse?

A fegyelem porrá zúzza a motivációt, ha teljesítményről van szó, és a motivációs videók nézegetése pontosan a nehézségekkel való szembemenés képességét rombolja. 

Úgy értem jó dolog mindig a legkisebb ellenállás felé haladni, csak csodálkozni nem szabad, ha évekkel később továbbra sincs semmi előrelépés (de legalább a bevándorlókon le lehet vezetni a kisebbrendűségi érzéseket).

YouTube videókat nézni könnyű. Éjszakába nyúlóan dolgozni pedig nehéz. Mégis csak az utóbbi jelenti a haladást, és bárki bármennyire is azt mondja, hogy ő nem akar többet az élettől, rendre az derül ki minden motivációval kapcsolatos kutatásból, hogy a haladás az önmegvalósítás felé az egyetlen dolog, ami tartós boldogságot okozhat.

Röviden: a motiváció azt jelenti, hogy próbálod elérni, hogy legyen kedved megcsinálni valamit-ez tök jó dolog, ha már egyébként is belevágtál, nagy pluszt tud jelenteni. De ha csak halogatod a dolgokat, amíg hirtelen fel nem támad a motivációd, akkor egyre inkább egy olyan emberré válsz, aki nem cselekszik csak akkor, ha valami kényelmes. Akkor pedig természetesen motivációd egyedül az internet figyelemmel kísérésére lesz.

Az amatőr arra vár, hogy elmúljon a fáradtság és a félelem, míg a profi tudja, hogy el kell kezdenie dolgoznia ezekkel szemben, hogy idővel maga mögött hagyja őket.

De miről is beszélek? Nemrég beszélgettem erről egy barátommal, akinek szerencsére épp úgy remekül alakulnak a dolgai, mint nekem. Én panaszkodtam, hogy nem értem ezt a viselkedést az emberektől, ő pedig azt mondta, hogy örüljek neki, hogy mások nem hajtanak így, annál kisebb a verseny. Szóval vissza az egész;)